Jóindulatú csontdaganat
A csontok daganatos elváltozásai csont-tumorok mindíg két csoportra oszthatóak: jó- és rosszindulatú csontdaganatokra. A jóindulatú csontdaganatok közé tartoznak többek között a csontkinövések porcos-csontos daganatok és a csontciszták. A jóindulatú daganatok közös jellemzője, hogy relatíve lassan növekednek és panaszt csak ritkán okoznak. Néha azonban a jóindulatú csontdaganatok fájdalmat is okozhatnak, az ilyenkor jelentkező fájdalomra jellemző, hogy általában nem terhelésre fokozódik, hanem inkább éjszaka jelentkezik. Ha daganatos csontszerkezeti eltérésre van gyanú, akkor mihamarabb röntgen vizsgálat szükséges.
Gyulladáscsökkentő gyógynövények - ezek segítenek, ha gyulladás van a szervezetében A jóindulatú daganatok olyan sejtcsoportok, sejtburjánzások, melyeknek nincs semmilyen funkciója a szervezetünkben. A rosszindulatú daganatokkal ellentétben a jóindulatú tumorok nem képesek más szerveket megtámadni, vagyis nem képeznek áttéteket, egy helyre koncentrálódnak.
Szintén különbség a jó- és rosszindulatú daganatok között, hogy a jóindulatú jóindulatú csontdaganat általában jóval lassabban növekszik, és a tumorsejtek is eltérnek a jó- illetve a rosszindulatú daganatokban.
Meg kell ijednünk a jóindulatú daganatoktól?
Főoldal » Betegségek » Sérülések és mozgásszervi betegségek » Csontdaganatok » Csontdaganatok, jóindulatú Az oszteokondróma csontszövettel vegyes porcdaganat a jóindulatú csontdaganatok leggyakoribb típusa, általában 10 és 20 év között fordul elő. A daganat a csont felszínén keletkezik, és kemény dudorként tapintható. A hajlam, hogy több tumor jelenjen meg, családi előfordulást mutat. A jóindulatú porcdaganat kondróma a csont belsejében alakul ki, általában éves korban.
A legtöbb ember nehezen tudja elképzelni, hogy egy daganat "jóindulatú" is lehet, a daganatról a legtöbben azonnal a súlyos, gyakran halálos következményekkel járó betegségre asszociálnak: kemoterápiára, hajhullásra, fájdalomra, komoly műtétekre. A jóindulatú daganatoknak közvetlenül nincsenek ilyen szövődményei, de ez nem jelenti azt, hogy tökéletesen "ártatlanok" lennének, vagyis nem szabad, hogy a jóindulatú elnevezés megtévesszen minket.
Ezekkel ugyanis igenis foglalkozni kell!
Mit okozhat? Egyrészt, bár a legtöbb esetben szinte észrevétlen a jóindulatú daganat, előfordulhat, hogy a megnövekedett "sejttömegnek" negatív, kellemetlen, időnként kifejezetten fájdalmas hatásai lehetnek.
Ebben a helyzetben a szakemberek még nem szívesen mondanak véleményt, hiszen minden bizonytalan. Minden attól függ! Éveket öregszik az ember! Majd az orvos közli, hogy jó indulatú elváltozásról van szó, és mi megkönnyebbülünk.
Például nyomhatják az idegeket, elzárhatják a vér útját a szövetektől, így azok akár visszafordíthatatlanul károsodhatnak is. Más testnedveket, például epét szállító vezetékeket is érinthetnek a jóindulatú daganatok, és ha elzárják azt, könnyen igen súlyos betegség lehet a szövődmény. Az endokrin jóindulatú csontdaganat érintő jóindulatú daganatok, vagyis amelyek a hormontermelő mirigyekenmirigyekben nőnek, akár bizonyos hormonok túltermeléséhez, így a hormonrendszer érzékeny egyensúlyának jóindulatú csontdaganat, sőt betegségekhez is vezethetnek például az agyalapi mirigy daganata a kortizol túltermelődését, illetve úgynevezett Cushing-kór is okozhat, mely testsúly növekedéssel, fáradékonysággal, a kognitív képességek romlásával és menstruációs zavarokkal is együtt járhat.
Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy néhány jóindulatú daganat idővel rosszindulatúvá is válhat.
Éppen ezért, amennyiben a szervezetünkben jóindulatú daganatot fedeznek fel, még akkor is érdemes rendszeresen ellenőriztetni azt az orvosunkkal, ha a daganat nem okoz kellemetlen tüneteket. Jellegzetes példája ennek a bélrendszerben kialakuló polip.
Jóindulatú daganat: kezelni kell vagy hagyjuk békén? Mivel a jóindulatú daganatok igen sokfélék lehetnek, a kezelésükkel kapcsolatban mindig mérlegelni kell. Vannak olyan jóindulatú daganatok, melyek nem okoznak tüneteket és rendkívül kicsi az esély arra, hogy rosszindulatúvá váljanak.
Ezekkel általában nem kell semmit csinálni, azon kívül, hogy rendszeresen ellenőriztetjük őket. Más esetekben, ha a tumor fájdalommal vagy más tünettel jár együtt, illetve, ha nagyobb az esélye annak, hogy rosszindulatúvá váljanak, általában a műtéti úton való eltávolítás mellett döntenek a szakemberek. Lehetőség van a jóindulatú daganat gyógyszerrel történő kezelésére is, ritkábban pedig kemo- vagy sugárterápiát is alkalmazhatnak a daganat ellen.
